Plébániánk búcsúi bált hirdet!
A Szent Őrzőangyalok Ünnepén október 2-án, este 20 óra kezdettel szeretettel hívjuk és várjuk Önöket a szepetneki Királyi Pál Óvoda és ÁMK nagytermébe. A bálon a vacsoráról Nith Ferenc és csapata, a jó hangulatról a Fantáziaduó gondoskodik. Tombola felajánlásokat köszönettel elfogadunk. Jegyek csak elővételben, szeptember 24-ig kaphatók 5000 Ft-os áron a sekrestyékben, avagy a plébánián. Támogatói jegy 3000 Ft-os áron ugyancsak igényelhető. A bálra a jelenleg érvényben lévő kormányrendeletek előírásai vonatkoznak. A bál bevételét a szepetneki templom harangjaira fordítjuk!

Kérem, hogy a Mariazellbe velünk tartók, az osztrák határátlépéshez szükséges nyomtatványt (Osztrák Konzulátus saját űrlapja) vigyék el a sekrestyékből és azzal jelentkezzenek háziorvosuknál, aki azon tudja a védettség, avagy az oltottság tényét igazolni. A buszra csak ennek a nyomtatványnak a meglétével szállhatunk fel! Aki egyszeres Janssen avagy Sputnik vakcinával van oltva, de szeretne eljönni, kérje háziorvosától a harmadik oltást, - majd másfél hónapunk van rá - ami biztosan az első(k)től különböző lesz, így nem lesz gond a határátlépés.

„Gotthárd hazatérve így gondolkodott magában: Ez a szegény ember, akit ott hagytam az erdőben, biztosan Isten embere, mert a kutyám, az értelmetlen állat kenyeret vitt neki. Mennyivel inkább kell ugyanezt tennem nekem, aki értelmes ember és keresztény vagyok! Ezen gondolatokkal visszatért hozzá, és azt mondta: ,,Segíteni akarok neked, szent zarándok, s többé nem akarlak magadra hagyni.''
Rókus hálát adott Istennek és kezdte Gotthárdot Krisztus törvényére oktatni. Egy ilyen együttlét alkalmával, mivel a kutya már nem hozott kenyeret, Gotthárd kezdett élelemről gondolkodni, s mivel egyre éhesebb lett, segítséget kért a szenttől. Ő az Úr szava szerint (,,Arcod verítékével eszed a kenyeret'') buzdította: térjen vissza a faluba, mondjon le mindenéről, kövesse Jézus Krisztus útját és az Ő nevében kolduljon. Gotthárd azonban -- mert közismert és gazdag ember volt -- azt mondta, hogy ő ezt szégyenli. Később azonban, miután Rókustól sok tanítást hallott, bement Piacenzába, ahol szintén sokan ismerték és koldulni kezdett. Bezörgetett egyik ismerőse ajtaján és alamizsnát kért. Az keményen megszidta, amiért nevetségessé teszi magát azzal, hogy okos és gazdag létére koldul, s haragosan elűzte. Gotthárd másokhoz fordult alamizsnáért, de sokan megtagadták tőle az alamizsnát. Mindezeket még aznap megtámadta a ragályos kór. Amikor visszatért az erdőbe, elbeszélte Rókusnak a történteket, Rókus pedig megmondta, hogy a barátja hamarosan meg fog halni. Így is történt.
Jóllehet Rókust még mindig gyötörte a betegség, az erdőben hagyva Gotthárdot a járvány sújtotta városba ment. Jézus nevében megáldotta, megérintette és meggyógyította a betegeket, majd -- még mindig betegen és sántán -- visszatért az erdőbe. Akik hallottak róla, sokan fölkeresték, s Rókus szükségleteik szerint csodákat tett velük.
Kis idő múltán Gotthárd bement a városba, s Rókust egyedül hagyta az erdőben. Rókus imádkozni kezdett, hogy Isten szabadítsa meg a betegségtől, s ekkor álomba merült. A visszatérő Gotthárd a kunyhó közelébe érve angyali hangot hallott: ,,Rókus, Isten barátja, az Úr meghallgatta imádságodat, íme, meggyógyultál betegségedből. Az Úr parancsa, hogy indulj haza.'' Gotthárd elámult a hang hallatára, már csak azért is, mert addig nem tudta Rókusnak a nevét.
Amikor Rókus gyógyultan ébredt az álomból, elmondta neki, amit hallott. Rókus nagyon megkérte, hogy el ne árulja a nevét, mert nem akar földi dicsőséget. Néhány nap múlva elbúcsúzott Gotthárdtól és társaitól, és zarándokként hazafelé indult.”