Halottak napja

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház a Legszentebb Üdvözítő bazilikája, a pápa székesegyháza. A homlokzatán lévő felirat hirdeti: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”. A lateráni főszékesegyház a pápák legősibb bazilikája. A hozzáépült palota volt a katolikus egyházfők székhelye a 4–16. századig. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták, és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadész pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette, és 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte I. Szilveszter pápa. II. Sergius pápa az 9. században Keresztelő Szent Jánost, II. Lucius pápa a 12. században Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika. A lateráni bazilika a római püspöknek mint pátriárkának a székhelye. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a lateráni bazilikába, és elfoglalják tanítói székét, katedráját. A 14. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti cibóriumba [az építészetben szarkofágok, trónok vagy szobrok fölé épített mennyezet – a szerk.] helyezte el Szent Péter és Pál apostol koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az „apostololtár” maradványa. A templom hajójában dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az államalapító királyunknak küldött koronát. A következő századok során tűzvész, földrengés és fosztogatás sújtotta templomot XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra a Megváltó és Keresztelő Szent János tiszteletére, és november 9-ére tette a szentelés évfordulójának megünneplését. Az Egyház iránti szeretet és a Péter egyházához való hűség jeleként ezt a napot az egész Egyház megüli. Aki ezen a napon meglátogatja egyházmegyéje székesegyházát, és ott elmondja a Miatyánkot és a Hiszekegyet, teljes búcsúban részesül.