- Galéria
- Szent őrzőangyalok templom
A szepetneki Szent Őrzőangyalok templom 1999-2000-ben felújított belső tere, azon belül is a főoltára.
Római katolikus egyházközségről már a XI. századból vannak adatok, ahogy a püspöki falu plébániájához tartozó oktatásról is.
Őrangyalok ünnepét a XVI. században Spanyolországban kezdték megülni. Innen terjedt el a Tridentinum hatására is Európában.
Az Egyházban a XVII. században vált általánossá. Először szeptember első vasárnapján ünnepelték, így hazánkban még a századfordulón is. Később került X. Pius intézkedésére végérvényesen Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére.
„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetoül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások számára problémák…….. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel. Nem tudom (...), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét.”
/ Antoine de Saint-Exupéry: A Kis Herceg /
Johann Sebastian Bach
Komm, süßer Tod; BWV478
Előadja: Weiner Leó Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium Vegyeskara,
Vezényel: Michael Alber
A felvétel 2022 március 6-án készült Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
II. 8. szombat Emiliáni Szent Jeromos
|
II. 9. Vasárnap
Évk. V. Vasárnap
| II. 10. hétfő
Szent Skolasztika | II. 11. kedd
Lourdesi B. V. Mária Betegek Világnapja | II. 12. Szerda
| II. 13. csütörtök
| II. 14. péntek Szt. Cirill és Metód
| II. 15. szombat
| II. 16. vasárnap
Évk. V. Vasárnap Gyűjtés a katolikus iskolák javára | |
SZEPETNEK |
17:00 Varga Lajosné Anna 6. évf.
|
8:00 Matola István édesapa 39., Tislér József édesapa 21. évf
|
nincs szentmise |
8:00 - 11:00 Irodai szolgálat
17:00 Nagy Ferenc 30 napos
| 09:00 Becsehely: Általános Iskola – rendhagyó történelem-óra |
13:00 – 17:00 Irodai szolgálat
|
nincs szentmise | nincs szentmise
|
8:00 Mlinarics Jánosné Kiss Magdolna 25. évf.
|
NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
12:30
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
nincs szentmise
|
12:30
|
SORMÁS |
nincs szentmise |
9:30
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
9.30 Vajda Ferenc 11. évf.
|
ESZTEREGNYE |
nincs szentmise
|
11:00 Májlinger Lászlóné 1. évf
| nincs szentmise | nincs szentmise |
17:00 Segítő Szűzanya tiszteletére
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
|
11:00 Stefits Antal 7. évf.
|
Skolasztika az umbriai Nursiában (ma Norcia) született 480 körül. Fivérével együtt Istennek szentelte életét, és követte testvérét Montecassinóba, ahol 547 körül halt meg. Egy Nápolyban talált, márványba vésett naptár szerint Skolasztikát február 10-én temették el. Rómában a 12. század óta tartják ünnepét ezen a napon. Életét csak Nagy Szent Gergely Benedekről írt életrajzából ismerjük. A testvérek Nursiából, a Szabin-hegyvidék városából származtak, jómódú szülők gyermekei voltak. Benedek a tanulmányainak, majd a szerzetesi életnek szentelte magát, és így megtalálta a maga válaszát kora problémáira, Skolasztika pedig teljesen a felebaráti szeretet gyakorlásának élt az öregek és a betegek szolgálatában. Hű és áldozatos társa lett fivérének. Megértette az eszményekért folytatott küzdelmeit, segített neki túljutni csalódásain, és imádságával támogatta munkáját. Amikor Benedek Montecassinón összegyűjtötte közösségét és megalapította kolostorát, oda is követte, hogy a közelében lehessen. A későbbi hagyomány szerint Skolasztika először Subiaco mellett, a Roccabotte-kolostorban élt, később Piumarolában, Montecassino közelében. Évente egyszer találkozott a két testvér, hogy lelki dolgokról beszélgessenek. Nagy Szent Gergely pápa elbeszéléséből magunk elé képzelhetjük, hogyan játszódott le az a bizonyos utolsó találkozás Skolasztika és Benedek között. Skolasztikát halálsejtelmek töltötték el, de Benedeknek nem szólt róluk. Csak könyörögve kérte: „Ne távozz el tőlem, ha beáll az éjszaka. Beszélgessünk hajnalhasadásig a mennyei örömökről!” Benedek elcsodálkozott: „Hogyan beszélhetsz így, nővérem? Teljességgel lehetetlen, hogy az éjszakát a kolostoron kívül töltsem!” Skolasztika nem válaszolt. Úgysem tudta volna bátyját rávenni, hogy ne tartsa meg a regulát. Ezért Istenhez fordult könyörgő imádságával. Arcát tenyerébe rejtette, fejét az asztalra hajtotta. Amikor ismét föltekintett, az ég elsötétült. Felhőszakadás volt, eső zúdult alá, mennydörgésektől reszketett a levegő; senki sem kockáztathatta meg, hogy kimerészkedjék az ítéletidőbe. Benedek méltatlankodva ugrott fel: „Nővérem, mit műveltél?” Skolasztika mosolyogva vonta vissza a helyére: „Látod, amikor téged kértelek, nem hallgattál meg. Most Istenhez imádkoztam, és ő rögtön meghallgatott. Most meg tudod tenni!” Ezzel a kedveskedéssel szemben Benedek ugyanolyan tehetetlen volt, mint a villámlással és az esővel szemben. Maradt tehát, és így hosszúra nyúlt a búcsúzás. Három nap múlva Benedek megtudta, hogy nővére örökre hazatért. Néhány testvér elhozta holttestét Montecassinóba, ahol abba a sziklasírba temették, amelyet Benedek magának készíttetett.
|