A szepetneki Szent Őrzőangyalok templom 1999-2000-ben felújított belső tere, azon belül is a főoltára.
Római katolikus egyházközségről már a XI. századból vannak adatok, ahogy a püspöki falu plébániájához tartozó oktatásról is.
Őrangyalok ünnepét a XVI. században Spanyolországban kezdték megülni. Innen terjedt el a Tridentinum hatására is Európában.
Az Egyházban a XVII. században vált általánossá. Először szeptember első vasárnapján ünnepelték, így hazánkban még a századfordulón is. Később került X. Pius intézkedésére végérvényesen Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére.
„Mire beharangoznak, megtelt a templom. Mindenki az őt megillető helyen ül vagy áll…Mire véget ér a prédikáció, illattal telik meg a templom s az ember lelke szinte azt érzi, hogy ma a virágok is imádkoznak (…) (A pap) ezután szentelt vízzel meghinti háromszor és ugyanannyiszor megfüstöli a feltartott virágokat, befordul s megkezdi az ünnepélyes szentmise celebrálását. (…) A szentáldozat bemutatása után a nép hazafelé veszi az útját, keblén vivén az új otthonba a természet édes gyermekét. Otthon a sublót vagy almárium tetejére került a megszentelt virágcsokor s itt is hervad el. Eldobni nem szabad, mert ennek az a hatóereje, hogy távol tartja a villámot, a mennykövet. Sok hónapon keresztül – ha csak halott nincs a háznál – szóba sem kerül. El kell múlnia a karácsony minden varázsának, csak ezután esik rá megint a család tekintete, vízkereszt napján. Ekkor leveszik helyéről, virágjainak egy részét lemorzsolják s tányérra vagy agyagfödőre teszik. A száraz morzsák alá parazsat gyűjtenek, mely lassú égést idéz elő s kellemes füstöt támaszt. Mikor már ennyire vannak a virágszirmok, a háziasszony kezébe veszi az edényt megindul az egész ház népével a családi lak megáldására. (…) s imádság közben kéri az Istent, hogy tartson távol tőle minden bajt az új esztendőben. (…)” Ha beteg vagy halott volt a háznál, szintén szerepe lett a csokornak. A beteg esetén a Csengő orbáncvirágot, halott esetén a megmaradt virágokat füstölőként használják. A virágszentelés, népiesen virágáldás, latinul benedictio herbarum már a középkori liturgiában jelen volt. Vidékenként kissé eltérő tartalom társult a felhasználásukhoz, sőt lehet, hogy a tájegység szerint a növények összetétele némiképp változott. A Néprajzi lexikon a Nagyboldogasszonyfű-ként ismeri, egyben emeli tudományosra rangra, a vidékenként eltérhető összeállítást.
Johann Sebastian Bach
Komm, süßer Tod; BWV478
Előadja: Weiner Leó Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium Vegyeskara,
Vezényel: Michael Alber
A felvétel 2022 március 6-án készült Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
| VIII.8. Szombat
Szent Domonkos
|
VIII.9. Vasárnap
Évk. XIX. Vas.
| VIII.10. hétfő Szt. Lórinc diakónus vértanú
|
VIII.11. Kedd
Szt. Klára |
VIII.12. Szerda
Chantal Szt. Johanna | VIII.13. Csütörtök
Boldog XI. Ince pápa | VIII.14. Péntek
Szent Maximilián Kolbe vértanú
|
VIII.15. Szombat
Nagyboldogasszony ESZTEREGNYEI BÚCSÚ | VIII.16. Vasárnap
Évközi XX. vasárnap Szt. Rókus SORMÁSI BÚCSÚ
| |
| SZEPETNEK |
nincs szentmise
|
8:00 Habjanecz – szülők: István és Mária | nincs szentmise |
8:00 – 10:00 Irodai szolgálat
10:00 Kolping
|
NINCS SZENTMISE |
IRODA 13:00 – 17:00
| nincs szentmise
| nincs szentmise
|
nincs szentmise
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
6.30
|
nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
19:00
| nincs szentmise | nincs szentmise
|
nincs szentmise
|
| SORMÁS |
nincs szentmise
|
9:30 Müller és Kelemen cs. élő és + tagjai
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
19:00 Nagyboldogasszony vigíliája
| nincs szentmise |
9:00 Ünnepi Szentmise Új Kenyér megáldása, Vendéglátás
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise |
11:00 Pőcze Istvánné Mária 1. évf.
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise | 18:00 Ünnepi Szentmise, gyógynöv csokrok és az új kenyér megáldása Prédikál: Ft. dr. Marx Gyula_ |
nincs szentmise
|
|
ESZTEREGNYE: AUG. 15. SZOMBAT 15:00 Máriaköszöntő, kenyérszentelés, vendéglátás,18:00 Ünnepi mise, benne: gyógynövények megáldása, prédikál: dr. Marx Gyula orvos-diakónus SORMÁS: AUG 16. VASÁRNAP 9:00 Ünnepi mise, 15:00 szentségimádás, kenyérszentelés, vendéglátás, 18:00 Záró vesperás, meghívott: Ft. Molnár Árpád csesztregi plébános. „Mire beharangoznak, megtelt a templom. Mindenki az őt megillető helyen ül vagy áll…Mire véget ér a prédikáció, illattal telik meg a templom s az ember lelke szinte azt érzi, hogy ma a virágok is imádkoznak (…) (A pap) ezután szentelt vízzel meghinti háromszor és ugyanannyiszor megfüstöli a feltartott virágokat, befordul s megkezdi az ünnepélyes szentmise celebrálását. (…) A szentáldozat bemutatása után a nép hazafelé veszi az útját, keblén vivén az új otthonba a természet édes gyermekét. Otthon a sublót vagy almárium tetejére került a megszentelt virágcsokor s itt is hervad el. Eldobni nem szabad, mert ennek az a hatóereje, hogy távol tartja a villámot, a mennykövet. Sok hónapon keresztül – ha csak halott nincs a háznál – szóba sem kerül. El kell múlnia a karácsony minden varázsának, csak ezután esik rá megint a család tekintete, vízkereszt napján. Ekkor leveszik helyéről, virágjainak egy részét lemorzsolják s tányérra vagy agyagfödőre teszik. A száraz morzsák alá parazsat gyűjtenek, mely lassú égést idéz elő s kellemes füstöt támaszt. Mikor már ennyire vannak a virágszirmok, a háziasszony kezébe veszi az edényt megindul az egész ház népével a családi lak megáldására. (…) s imádság közben kéri az Istent, hogy tartson távol tőle minden bajt az új esztendőben. (…)” Ha beteg vagy halott volt a háznál, szintén szerepe lett a csokornak. A beteg esetén a Csengő orbáncvirágot, halott esetén a megmaradt virágokat füstölőként használják. A virágszentelés, népiesen virágáldás, latinul benedictio herbarum már a középkori liturgiában jelen volt. Vidékenként kissé eltérő tartalom társult a felhasználásukhoz, sőt lehet, hogy a tájegység szerint a növények összetétele némiképp változott. A Néprajzi lexikon a Nagyboldogasszonyfű-ként ismeri, egyben emeli tudományosra rangra, a vidékenként eltérhető összeállítást.
| |||||||||
