A szepetneki Szent Őrzőangyalok templom 1999-2000-ben felújított belső tere, azon belül is a főoltára.
Római katolikus egyházközségről már a XI. századból vannak adatok, ahogy a püspöki falu plébániájához tartozó oktatásról is.
Őrangyalok ünnepét a XVI. században Spanyolországban kezdték megülni. Innen terjedt el a Tridentinum hatására is Európában.
Az Egyházban a XVII. században vált általánossá. Először szeptember első vasárnapján ünnepelték, így hazánkban még a századfordulón is. Később került X. Pius intézkedésére végérvényesen Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére.
Szenvedéstörténete szerint Szent Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. Azonban nemcsak a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói is. A helytartó 316 táján még folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják, és Agricola bírói széke elé hurcolják. Nem tudták hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került. Mint előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában is csodákat tett. Vízbe fojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték. Kezdetben hallgattak Szent Balázsról a források. Ebből következtethetünk arra, hogy tisztelete nyilvánvalóan nem közvetlenül a halála után kezdődött. Keleten azonban legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól már mint a torokbajok ellen védő szentet tisztelték. Tisztelete a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, továbbá kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén fordultak hozzá. A késő középkorban a tizennégy segítő szent közé sorolták. Az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, énekesek védőszentje, kedvező időjárásért is segítségül hívták. A legenda szerint egy napon rémült anya sietett Szent Balázshoz, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút (egy másik változat szerint eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól. Egy másik legenda szerint a helytartó először vízbe fojtás általi halálra ítélte a püspököt. Abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneinek szobrait a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.
Johann Sebastian Bach
Komm, süßer Tod; BWV478
Előadja: Weiner Leó Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium Vegyeskara,
Vezényel: Michael Alber
A felvétel 2022 március 6-án készült Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
|
I.31. Szombat
|
II.1. Vasárnap
Évközi 4. vasárnap
Gyertyaszentelő
| II.2. hétfő Gyertya-szentelő |
II.3. Kedd Szt. Balázs püspök
|
II.4. Szerda
| II.5. Csütörtök
Szent Ágota | II.6. Péntek
Miki Szt, Pál és tsai
|
II.7. Szombat
| II.8. Vasárnap
Évközi 5. vasárnap Balázsáldás
| |
| SZEPETNEK |
17:00
László édesapa 1. évf.
|
8:00
Gyertyaszentelés a buszmegállóban Nagy Ferenc 1. évf.
|
nincs szentmise
|
8-10 Irodai szolgálat
10:00 Kolping
17:00 Balázsáldá
|
nincs szentmise
|
13:00 – 17:00 Irodai szolgálat
|
Kukor János 14:00 gyászmise és 15:00 temetés
| 17:00 Varga Lajosné Anna 7. évf
|
8:00 Balázsáldás Tislér József éa 22., Matola István éa. 40. évf.
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
12:30 Gyertyaszentelés a templom előtt
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise | nincs szentmise
|
12:30 Balázsáldás
|
| SORMÁS |
nincs szentmise
|
9:30 Gyertyaszentelés a templom előtt
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise | 9:30 Balázsáldás
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise |
11:00 Gyertyaszentelés a templom előtt Friskó István 5. évf., + cstagok
| nincs szentmise | nincs szentmise |
17.00 Nincsics Lajos 30 napos | nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
11:00
Balázsáldás Csesztregi Lajos és Harangozó Márta
|
|
Szenvedéstörténete szerint Szent Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. Azonban nemcsak a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói is. A helytartó 316 táján még folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják, és Agricola bírói széke elé hurcolják. Nem tudták hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került. Mint előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában is csodákat tett. Vízbe fojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték. Kezdetben hallgattak Szent Balázsról a források. Ebből következtethetünk arra, hogy tisztelete nyilvánvalóan nem közvetlenül a halála után kezdődött. Keleten azonban legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól már mint a torokbajok ellen védő szentet tisztelték. Tisztelete a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, továbbá kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén fordultak hozzá. A késő középkorban a tizennégy segítő szent közé sorolták. Az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, énekesek védőszentje, kedvező időjárásért is segítségül hívták. A legenda szerint egy napon rémült anya sietett Szent Balázshoz, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút (egy másik változat szerint eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól. Egy másik legenda szerint a helytartó először vízbe fojtás általi halálra ítélte a püspököt. Abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneinek szobrait a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.
| |||||||||
