Miserend - Évközi 19. vasárnap

 

 

 

 

 

 

VIII.8.

Szombat

 

 

Szent Domonkos

 

 

 

 

VIII.9.

Vasárnap

 

 

Évk. XIX. Vas.

 

 

 

 

VIII.10.

hétfő

Szt. Lórinc diakónus vértanú

 

VIII.11.

Kedd

 

 

Szt. Klára

VIII.12.

Szerda

 

Chantal Szt. Johanna

VIII.13.

Csütörtök

 

Boldog XI. Ince pápa

VIII.14.

Péntek

 

Szent Maximilián Kolbe vértanú

VIII.15.

Szombat

Nagyboldogasszony

ESZTEREGNYEI

BÚCSÚ

VIII.16.

Vasárnap

 

Évközi XX. vasárnap 

Szt. Rókus

SORMÁSI BÚCSÚ

 

SZEPETNEK

 

 

 

 

 

nincs szentmise

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8:00

Habjanecz – szülők: István és Mária

nincs szentmise

8:00

10:00

Irodai szolgálat

10:00

Kolping

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NINCS SZENTMISE

 

 

IRODA

13:00 – 17:00 

 

nincs szentmise

 

 

 

 

nincs szentmise

nincs szentmise

NAGYKANIZSA-BAJCSA

 

 

 

 

nincs szentmise

 

 

 

6.30

 

 

 

 

 

 

nincs szentmise
nincs szentmise

nincs szentmise

 

 

19:00

 

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

SORMÁS

 

 

nincs szentmise

 

 

 

 

9:30

Müller és Kelemen cs. élő és + tagjai

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

 

19:00

Nagyboldogasszony vigíliája

 

 

 

 

 

nincs szentmise

9:00

Ünnepi Szentmise

Új Kenyér megáldása,

Vendéglátás

 

ESZTEREGNYE

 

 

nincs szentmise

11:00

Pőcze Istvánné Mária 1. évf.


nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

18:00

Ünnepi Szentmise,

gyógynöv

csokrok és az új kenyér megáldása

Prédikál:

Ft. dr. Marx Gyula_

nincs szentmise

 

ESZTEREGNYE: AUG. 15. SZOMBAT 15:00 Máriaköszöntő, kenyérszentelés, vendéglátás,18:00 Ünnepi mise, benne: gyógynövények megáldása, prédikál: dr. Marx Gyula orvos-diakónus

SORMÁS: AUG 16. VASÁRNAP 9:00 Ünnepi mise, 15:00 szentségimádás, kenyérszentelés, vendéglátás, 18:00 Záró vesperás, meghívott: Ft. Molnár Árpád csesztregi plébános.

„Mire beharangoznak, megtelt a templom. Mindenki az őt megillető helyen ül vagy áll…Mire véget ér a prédikáció, illattal telik meg a templom s az ember lelke szinte azt érzi, hogy ma a virágok is imádkoznak (…) (A pap) ezután szentelt vízzel meghinti háromszor és ugyanannyiszor megfüstöli a feltartott virágokat, befordul s megkezdi az ünnepélyes szentmise celebrálását. (…) A szentáldozat bemutatása után a nép hazafelé veszi az útját, keblén vivén az új otthonba a természet édes gyermekét. Otthon a sublót vagy almárium tetejére került a megszentelt virágcsokor s itt is hervad el. Eldobni nem szabad, mert ennek az a hatóereje, hogy távol tartja a villámot, a mennykövet. Sok hónapon keresztül – ha csak halott nincs a háznál – szóba sem kerül. El kell múlnia a karácsony minden varázsának, csak ezután esik rá megint a család tekintete, vízkereszt napján. Ekkor leveszik helyéről, virágjainak egy részét lemorzsolják s tányérra vagy agyagfödőre teszik. A száraz morzsák alá parazsat gyűjtenek, mely lassú égést idéz elő s kellemes füstöt támaszt. Mikor már ennyire vannak a virágszirmok, a háziasszony kezébe veszi az edényt megindul az egész ház népével a családi lak megáldására. (…) s imádság közben kéri az Istent, hogy tartson távol tőle minden bajt az új esztendőben. (…)” Ha beteg vagy halott volt a háznál, szintén szerepe lett a csokornak. A beteg esetén a Csengő orbáncvirágot, halott esetén a megmaradt virágokat füstölőként használják. A virágszentelés, népiesen virágáldás, latinul benedictio herbarum már a középkori liturgiában jelen volt. Vidékenként kissé eltérő tartalom társult a felhasználásukhoz, sőt lehet, hogy a tájegység szerint a növények összetétele némiképp változott. A Néprajzi lexikon a Nagyboldogasszonyfű-ként ismeri, egyben emeli tudományosra rangra, a vidékenként eltérhető összeállítást.