| IX.5. Szombat
Kalkuttai Szt. Teréz
|
IX.6. Vasárnap
Évk. XXIII. Vas.
| IX.7. hétfő
Szt. Márk, Menyhért, István mart |
IX.8. Kedd
Kisboldog-asszony
|
IX.9. Szerda
Claver Szt. Péter
| IX.10. Csütörtök
| IX.11. Péntek
|
IX.12. Szombat
Szűz Mária Szt. Neve | IX.13. Vasárnap
Évközi XXIV. vasárnap
| |
| SZEPETNEK |
nincs szentmise
|
8:00 | Rekollekció Szombathely |
8:00 – 10:00 Irodai szolgálat
10:00 Kolping
|
nincs szentmise |
13-17 Irodai szolgálat
| nincs szentmise
| nincs szentmise
|
8:00
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
6.30
|
Rekollekció Szombathely | nincs szentmise | nincs szentmise |
18:00 Cséplő Zoltán 30 napos
| nincs szentmise | nincs szentmise
|
6.30
|
| SORMÁS |
nincs szentmise
|
9:30 Kontó Lajos 11. évf
| Rekollekció Szombathely | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
19:00 Szt Rókus IV
| Tüske Fanni Dorka és Szabó Gergő Dominik esküvője |
9.30
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise
| 11:00 Segítő Szűzanya tiszteletére
| Rekollekció Szombathely | nincs szentmise |
19:00 Koczfán Martina 6. évf., K. János és Margit | nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
11:00 Dávid Imre 10. évf. , Borsos Magdolna 4. évf.
|
|
A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt. Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak. Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Ebből a szimbolikából nőtt az a 19–20. század fordulóján még élő Balaton-vidéki és göcseji szokás, hogy a vetőmagot az ünnepre virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy ne üszkösödjék meg. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti időszak neve a kétasszonyköze. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, s ezek kódexirodalmunkba is bekerültek. A 16. századi Teleki-kódex Anna-legendájában olvasható: „Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.”
| |||||||||