Miserend - Évközi 32. vasárnap

Szent Jozafát 1580 körül született az akkor a lengyel királysághoz tartozó Włodzimierzben (ma Ukrajna, Володимир-Волинський), rutén származású családban. Édesapja, Gavriol Kuncewicz városi tanácsos volt, édesanyját Marinának hívták. A szülők ortodox vallásúak voltak, s gyermeküket Jánosnak keresztelték. Amikor János elemi iskoláit befejezte, kereskedőinas lett Vilniusban. 1596-ban Breszt-Litovszkban több rutén ortodox püspök unióra lépett a római egyházzal, megtartva keleti rítusukat. János is ezekben az években találta meg az utat a Katolikus Egyházhoz. 1604-ben engedélyt kért a kijevi metropolitától, hogy beléphessen a majdnem teljesen elnéptelenedett vilniusi Szentháromság-kolostorba. Bazilita szerzetesként vette föl a Jozafát nevet. 1618-ban püspökké szentelték. A 16. század végén mind a katolikus, mind az ortodox Egyház híveinek élete meglehetősen feszült légkörben zajlott.  A katolikusok körében az ellenreformáció hatása volt nagy, az ortodoxok között pedig egyre inkább érezték a megújulás szükségességét. A lengyel fennhatóság alá eső területeken ez a reform az esetek többségében a római egyházzal való unióba torkollott, amelynek aztán politikai színezetű ellenhatása támadt. Tagadhatatlan, hogy az egység szorgalmazói között voltak olyanok, akiket nem tisztán vallási indítékok vezettek. Jozafát sok lelket nyert meg az uniónak, azonban az ellenségeskedés egyre nagyobb méreteket öltött személye körül. Tudta, hogy életébe fog kerülni a pápához való hűsége, de nem tántorodott meg. A keleti szertartásokat féltő embereket a püspök ellen lázították, végül a felhergelt tömeg gyilkolta meg 1623. november 12-én. VIII. Orbán pápa, amikor hírül vette vértanúságát, azonnal megindította a szenttéavatási eljárást. Húsz évvel a halála után, 1643-ban boldoggá is avatta Jozafát püspököt. A szentté avatást IX. Piusz pápa végezte 1867-ben. XI. Piusz pápa 1923-ban Szent Jozafát vértanúsága 300. évfordulója tiszteletére adta ki Ecclesiam Dei kezdetű enciklikáját. XXIII. János és VI. Pál pápa a II. vatikáni zsinattal kapcsolatban új lendületet adott az egység vértanúja tiszteletének. Számos ukrán és lengyel templom patrónusává választották Kanadában és az Egyesült Államokban. Földi maradványai a római Szent Péter-bazilikában nyugszanak, a Nagy Szent Bazil (Vazul) -oltár alatt. Emléknapját 1882-ben vették föl a római naptárba, november 14-re. 1969-ben november 12-re, a halála napjára helyezték át. Ferenc pápa 2013. november 25-én részt vett a Szent Péter-bazilikában a Szent Jozafát vértanú tiszteletére bemutatott Szent Liturgián. „Építsetek hidat a többi egyházzal!” – kérte az ukrán görögkatolikus püspököktől és hívektől, akik Szent Jozafát ereklyéjének Bécsből a vatikáni Szent Péter-bazilikába történő átvitelének ötvenedik évfordulójára hirdettek meg zarándoklatot.