|
XI.22. Szombat
Szt. Cecília
|
XI.23. Vasárnap
Évk. XXXIV. Vasárnap Krisztus Király Erzsébet-vásár
| XI.24. hétfő Dung-Lac SzentAnd-rás és tsai mart. |
XI.25. Kedd
Alexandriai Szt. Katalin szúz, mart. |
XI.26. Szerda
| XI.27. Csütörtök
|
XI.28. Péntek
|
XI. 29. Szombat
| XI.30. Vasárnap
Advent I.. Vasárnapja | |
| SZEPETNEK |
---
|
16:30 A Draskoveci Szt. Rókus Egyesület kórusának rövid koncertje 17:00 Imrei Ferenc 7. évf. A szentmisén a Draskoveci Szt. Rókus Egyesület kórusa teljesít zenei szolgálatot ERZSÉBET-VÁSÁR
|
nincs szentmise
|
D.e.: Bíróság Szombathely
17:00 Horváth Lászlóné Lang Anna 2. évf.
|
--- |
13:00 - 17:00 Irodai Szolgálat
|
| 15:00 Koszorú –kötés
16:00 Gyóntatás
17:00 Koszorúk megáldása |
8:00
Szőllősi – család élő és + tagjaiért
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
--
|
8.00
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
nincs szentmise
|
12.30
|
| SORMÁS |
nincs szentmise |
9:30
Katalin é.a. 4. évf.
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
17:00
| nincs szentmise |
9:30 Imre atya
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise
|
11:00 Lajos és Mária, István és Anna szülők, + dédszülők .
| nincs szentmise | nincs szentmise |
17.00 Rózsafüzér társulat élő és + tagjai | nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
11:00 Pusztai Csaba 2. évf., + szülők, nagyszülők
|
|
Katalin életéről keveset tudunk. Valószínűleg előkelő alexandriai család sarja volt, és a tudományoknak szentelte magát. A 4. század elején, Maxentius császár alexandriai látogatása idején megtagadta a bálványáldozatban való részvételt: a császár elé lépett, és a kereszt jelét rajzolva magára, értésére adta, hogy keresztény. Maxentius ötven pogány filozófust rendelt Katalin meggyőzésére, azonban mind az ötvenen megtértek a lány hatására, ezért megégették őket. A császár ezután felkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította a kísértést. A bálványimádásra ezután kínzásokkal próbálták rábírni: a császár erőszakhoz folyamodott, letépette Katalinról ékes ruháját, és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta fel: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, Katalin olyan hatással volt a kíséretében lévő testőrtisztre, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett. Amikor egy éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy így összevagdossák, a kerék Katalin imájának hatására darabokra tört. A császárné kérlelte urát, hogy hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejez Katalin halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik, és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. A legenda szerint, amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor. tette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt, a középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. A tizennégy segítő szent egyike. Bölcseleti fakultások, teológusok, filozófusok, ügyvédek, tudósok és diákok, valamint a molnárok, a fuvarosok, a bognárok és a kerékgyártók védőszentje. Kerékkel és karddal ábrázolják.
| |||||||||