Miserend - Évközi 34. vasárnap

 

 

 

 

 

 

XI.22.

Szombat

 

 

Szt. Cecília

 

 

 

 

XI.23.

Vasárnap

 

Évk. XXXIV. Vasárnap

Krisztus Király

Erzsébet-vásár

 

XI.24.

hétfő

Dung-Lac SzentAnd-rás és tsai mart.

XI.25.

Kedd

 

Alexandriai Szt. Katalin

szúz, mart.

XI.26.

Szerda

 

 

XI.27.

Csütörtök

 

XI.28.

Péntek

XI. 29.

Szombat

 

XI.30.

Vasárnap

Advent I.. Vasárnapja

SZEPETNEK

 

---

 

 

 

 

 

 

 

16:30

A Draskoveci Szt. Rókus Egyesület kórusának rövid koncertje

17:00

Imrei Ferenc 7. évf.

A szentmisén a Draskoveci Szt. Rókus Egyesület kórusa teljesít zenei szolgálatot

ERZSÉBET-VÁSÁR

nincs szentmise

 

D.e.: Bíróság Szombathely

17:00

Horváth Lászlóné Lang Anna 2. évf.

 

 

 

 

 

 

---

 

 

13:00

-

17:00

Irodai Szolgálat

 

 

 

 

15:00

Koszorú –kötés

16:00

Gyóntatás

17:00

Koszorúk megáldása

8:00

Szőllősi – család élő és + tagjaiért

NAGYKANIZSA-BAJCSA

 

--

 

8.00

 

 

 

nincs szentmise nincs szentmise

nincs szentmise

 

 

nincs szentmise

 

nincs szentmise

 

nincs szentmise

12.30

SORMÁS

 

nincs szentmise

 

9:30

 

Katalin é.a. 4. évf.

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

 

 

17:00

 

 

nincs szentmise

9:30

Imre atya

ESZTEREGNYE

nincs szentmise

 

 

 

11:00

Lajos és Mária, István és Anna szülők, + dédszülők

.

nincs szentmise

nincs szentmise

 

 

17.00

Rózsafüzér társulat élő és + tagjai

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

 

 

11:00

Pusztai Csaba 2. évf., + szülők, nagyszülők

Katalin életéről keveset tudunk. Valószínűleg előkelő alexandriai család sarja volt, és a tudományoknak szentelte magát. A 4. század elején, Maxentius császár alexandriai látogatása idején megtagadta a bálványáldozatban való részvételt: a császár elé lépett, és a kereszt jelét rajzolva magára, értésére adta, hogy keresztény. Maxentius ötven pogány filozófust rendelt Katalin meggyőzésére, azonban mind az ötvenen megtértek a lány hatására, ezért megégették őket. A császár ezután felkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította a kísértést. A bálványimádásra ezután kínzásokkal próbálták rábírni: a császár erőszakhoz folyamodott, letépette Katalinról ékes ruháját, és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta fel: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, Katalin olyan hatással volt a kíséretében lévő testőrtisztre, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett. Amikor egy éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy így összevagdossák, a kerék Katalin imájának hatására darabokra tört. A császárné kérlelte urát, hogy hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejez Katalin halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik, és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. A legenda szerint, amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor. tette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt, a középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. A tizennégy segítő szent egyike. Bölcseleti fakultások, teológusok, filozófusok, ügyvédek, tudósok és diákok, valamint a molnárok, a fuvarosok, a bognárok és a kerékgyártók védőszentje. Kerékkel és karddal ábrázolják.