Miserend - Évközi 5. vasárnap

 

 

 

 

 

 

I.7.

Szombat

 

 

 

 

 

 

 

II.8.

Vasárnap

 

Évközi 5. vasárnap 

 

 

Balázsáldás

II.9.

hétfő

 

II.10.

Kedd

 

 

Szent Skolasztika

II.11.

Szerda

 

Lourdesi Szűzanya

II.12.

Csütörtök

 

 

II.13.

Péntek

 

 

II.14.

Szombat

Szt. Cirill és Metód

II.15.

Vasárnap

 

Évközi 6. vasárnap

A Világ Éhezőiért

 

SZEPETNEK

 

 

 

 

17:00

Varga Lajosné Anna 7. évf

 

 

 

 

 

 

 

8:00

 

 

Balázsáldás

Tislér József  éa 22., Matola István éa. 40. évf.

 

nincs szentmise

 

 

8-11

Irodai szolgálat

 

 

 

 

 

 

 

 

nincs szentmise

 

 

 

 

 

13:00

 –

17:00

Irodai szolgálat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17:00

Nyári Józsefné Aranyás Anna 10. évf., Nyári József 36. évf.

8:00

Mária 10. évf., József 8. évf.

 

 

NAGYKANIZSA-BAJCSA

 

 

 

nincs szentmise

 

 

 

12:30

Balázsáldás

 

 

 

nincs szentmise nincs szentmise

nincs szentmise

 

 

nincs szentmise

 

nincs szentmise

nincs szentmise

12:30

Murai János 5. évf., +cstagok

SORMÁS

 

 

 

nincs szentmise

 

 

9:30

Balázsáldás

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

 

 

nincs szentmise

 

 

nincs szentmise

9:30

Dávid Károly és Erzsébet

ESZTEREGNYE

 

 

nincs szentmise

 

 

11:00

Balázsáldás

Csesztregi Lajos és Harangozó Márta

nincs szentmise 

nincs szentmise

 

 

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

11:00

Stefits Antal 8. évf.

 

Skolasztika az umbriai Nursiában (ma Norcia) született 480 körül. Fivérével együtt Istennek szentelte életét, és követte testvérét Montecassinóba, ahol 547 körül halt meg. Egy Nápolyban talált, márványba vésett naptár szerint Skolasztikát február 10-én temették el. Rómában a 12. század óta tartják ünnepét ezen a napon. Életét csak Nagy Szent Gergely Benedekről írt életrajzából ismerjük. A testvérek Nursiából, a Szabin-hegyvidék városából származtak, jómódú szülők gyermekei voltak. Benedek a tanulmányainak, majd a szerzetesi életnek szentelte magát, és így megtalálta a maga válaszát kora problémáira, Skolasztika pedig teljesen a felebaráti szeretet gyakorlásának élt az öregek és a betegek szolgálatában. Hű és áldozatos társa lett fivérének. Megértette az eszményekért folytatott küzdelmeit, segített neki túljutni csalódásain, és imádságával támogatta munkáját. Amikor Benedek Montecassinón összegyűjtötte közösségét és megalapította kolostorát, oda is követte, hogy a közelében lehessen. A későbbi hagyomány szerint Skolasztika először Subiaco mellett, a Roccabotte-kolostorban élt, később Piumarolában, Montecassino közelében. Évente egyszer találkozott a két testvér, hogy lelki dolgokról beszélgessenek. Nagy Szent Gergely pápa elbeszéléséből magunk elé képzelhetjük, hogyan játszódott le az a bizonyos utolsó találkozás Skolasztika és Benedek között. Skolasztikát halálsejtelmek töltötték el, de Benedeknek nem szólt róluk. Csak könyörögve kérte: „Ne távozz el tőlem, ha beáll az éjszaka. Beszélgessünk hajnalhasadásig a mennyei örömökről!” Benedek elcsodálkozott: „Hogyan beszélhetsz így, nővérem? Teljességgel lehetetlen, hogy az éjszakát a kolostoron kívül töltsem!” Skolasztika nem válaszolt. Úgysem tudta volna bátyját rávenni, hogy ne tartsa meg a regulát. Ezért Istenhez fordult könyörgő imádságával. Arcát tenyerébe rejtette, fejét az asztalra hajtotta. Amikor ismét föltekintett, az ég elsötétült. Felhőszakadás volt, eső zúdult alá, mennydörgésektől reszketett a levegő; senki sem kockáztathatta meg, hogy kimerészkedjék az ítéletidőbe. Benedek méltatlankodva ugrott fel: „Nővérem, mit műveltél?” Skolasztika mosolyogva vonta vissza a helyére: „Látod, amikor téged kértelek, nem hallgattál meg. Most Istenhez imádkoztam, és ő rögtön meghallgatott. Most meg tudod tenni!” Ezzel a kedveskedéssel szemben Benedek ugyanolyan tehetetlen volt, mint a villámlással és az esővel szemben. Maradt tehát, és így hosszúra nyúlt a búcsúzás. Három nap múlva Benedek megtudta, hogy nővére örökre hazatért. Néhány testvér elhozta holttestét Montecassinóba, ahol abba a sziklasírba temették, amelyet Benedek magának készíttetett.