Miserend - Nagyböjt 1. vasárnapja

 

 

 

 

 

 

I.21.

Szombat

 

 

 

 

 

 

 

II.22.

Vasárnap

 

 

 

 

Nagyböjt 1. vasárnapja

II.23.

hétfő

Szent Polikárp

II.24.

Kedd

 

Szent Mátyás ap.

 

II.25.

Szerda

 

 

II.26.

Csütörtök

 

 

II.27.

Péntek

 

Nareki Szt. Gergely

II.28.

Szombat

 

II.29.

Vasárnap

 

Nagyböjt 2. vasárnapja

 

 

SZEPETNEK

 

 

 

 

nincs szentmise

 

 

 

 

 

 

 

8:00

 

 

Simon Józsefné Ilona, 1. évf.

 

nincs szentmise

6:00

 

7-11

Irodai szolgálat

 

10:00

Kolping

 

 

 

 

 

 

6:00

 

 

 

 

6:00

13:00

 –

17:00

Irodai szolgálat

 

 

 

 

6:00

 

Stenczinger László id.

gyászmise

12:00

temetés

13:00

 

 

16:00

gyóntatás és keresztút

17:00

Vesperas

 

8:00

 

Magdolna 30 napos

NAGYKANIZSA-BAJCSA

 

 

 

nincs szentmise

 

 

 

12:30

Nikoletta

 

 

 

nincs szentmise nincs szentmise

nincs szentmise

 

 

nincs szentmise

 

nincs szentmise

6:00

gyóntatás

nincs szentmise

 

SORMÁS

 

 

 

nincs szentmise

 

 

9:30

Kele és Imre cs. élő és + tagjai

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

 

 

16:00

Keresztút

17:00

 

 

nincs szentmise

9:30

 

ESZTEREGNYE

 

 

nincs szentmise

 

 

11:00

Kohári cs. élő és + tagjai

nincs szentmise 

nincs szentmise

 

 

17:00

Erzsébet 30 napos

nincs szentmise

18:00

Keresztút

nincs szentmise

11:00

Földesi Károly 3. évf

 

Lukács ránk hagyományozta Péter beszédét (vö. ApCsel 1,15–26), melyben így érvelt: „Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek: Barnabást és Mátyást. A sors Mátyásra esett. Mivel a kiválasztás szempontja volt, hogy az apostolnak a feltámadás tanújának kell lennie, Mátyás valószínűleg találkozott a föltámadott Krisztussal. Mátyás további sorsa ismeretlen. Az apokrif András és Mátyás cselekedetei állítása szerint a missziós területek elosztása alkalmával „az emberevők országa” jutott neki, valószínűleg Etiópia, ahol megvakították és börtönbe vetették, de Isten visszaadta látását, és András csodálatos módon kiszabadította. A vértanúhalált állítólag lefejezéssel szenvedte el. Emiatt bárddal szokták ábrázolni, és a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjüknek. Ezenkívül oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok, és mint általában az apostolok, védőszentje a teológusoknak, hittanároknak, misszionáriusoknak is.  Ereklyéit Ilona császárné a 4. században Trierbe vitette, ahol ma is tiszteletben részesítik a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. Rómában február 24-én, Milánóban február 7-én, a bizánci szertartásban augusztus 9-én ünneplik. Mátyás napjához országszerte időjárási regulák fűződnek. „Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be).”  Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce vagy bárd. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járta, hogy ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: „Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.”