Miserend - Szentháromság vasárnapja

	VI. 14. Szombat	VI. 15. Vasárnap Szentháromság vasárnapja	VI.16. hétfő Márton pk. ereklyéinek átvitele	VI. 17. Kedd	VI. 18. Szerda János pk. kinevezésé-nek 8. évf	VI. 19. Csütörtök Szent Romuald apát	VI. 20. Péntek	VI. 21. Szombat Gonzága Szent Alajos	VI. 22. Vasárnap Úrnapja: Krisztus Szt. Teste és Vére
SZEPETNEK	Szhely: 10:00 papszentelés	8:00 Litánia, mise, Te Deum 16:00 Szhely: Horváth József atya vasmiséje	9:00 Gábos Albert Endre gyászmiséje és temetése	8-10:00 Irodai szolgálat 10:00 Kolping 19:00 Litánia,mise A Püspökért	Szhely: Bíróság	13:00 – 17:00 Irodai szolgálat	nincs szentmise		9:00 Litánia, mise, körmenet Tislér Józsefné Deutsch Anna7. évf.
NAGYKANIZSA-BAJCSA	nincs szentmise	12:30 Litánia, mise,Polgári György és +szülők	nincs szentmise	nincs szentmise	nincs szentmise	19:00 Litánia, mise Anna tem.gyászmise	nincs szentmise	Litánia, mise
SORMÁS	nincs szentmise	9:30 Litánia, mise,	nincs szentmise	nincs szentmise	nincs szentmise	nincs szentmise	Litánia, mise	Litánia, mise,Márc Antalné Mária, Hajnali Tibor	nincs szentmise
ESZTEREGNYE	nincs szentmise	11:00 Kele Balázs 15. évf.	nincs szentmise	nincs szentmise	nincs szentmise	nincs szentmise	nincs szentmise	17.00 Litánia, mise, Tóth József 2. évf., Katalin 37. évf.	nincs szentmise
Gonzága Szent Alajos Alajos (olasz nevén Aluigi, Luigi) 1568. március 9-én született Castiglione őrgrófja, Ferrante Gonzaga elsőszülöttjeként, s őt még hét testvére követte. Születése meghatározta várható életútját. Alig volt tízéves, amikor a toszkán nagyherceg udvarába került apródnak. Ott megtanulhatott mindent, ami akkoriban társadalmi rangjához szükséges volt: udvari viselkedést és fellépést, a klasszikus és élő nyelveket. Az udvarban megtartottak minden egyházi előírást, de valójában távol álltak a keresztény lelkiségtől. Alajos még gyermek volt, amikor elhatározta, megőrzi függetlenségét. A firenzei Angyali Üdvözlet-templomban fogadalmat tett: nem alkalmazkodik környezetéhez, szabad akar maradni Isten számára. Életmódja állandó tiltakozás volt az udvari körökben uralkodó visszaélésekkel és bűnökkel szemben. 1581-ben Alajost apródként II. Miksa feleségének udvarába rendelték, aki készült visszatérni spanyol hazájába. A tizenhárom éves fiú azonban szeretett volna belépni a jezsuita rendbe. Emiatt összetűzésbe került apjával. Négy év múlva, 1585. november 2-án Alajos ünnepélyesen lemondott összes elsőszülötti jogáról Rudolf öccse javára. Két nappal később már úton volt Róma felé, hogy ott megkezdje próbaévét.Tanulmányi éveit súlyos családi bajok zavarták meg. Apja meghalt, Rudolf a családi tanács által elhatározott házassági ajánlatot semmibe véve megszöktetett egy polgári származású leányt, és titokban feleségül vette. Alajos alig bírta rávenni, hogy vállalja, azaz hozza nyilvánosságra a megkötött és érvényes házasságot, és ezzel szüntesse meg a törvénytelen együttélés botrányát. Eközben Rudolf a mantovai herceggel Solferino birtoklásáért pereskedett. A viszályt azonban nem sikerült rendezni. A mantovai herceg anyja azt javasolta, hogy Alajos legyen a döntőbíró. A rend általános főnöke elfogadta az ajánlatot. Az, hogy az alig húsz éves fiatalembert bízták meg ezzel a feladattal, világosan mutatja, mekkora tekintélye volt a családban. A közvetítés sikere tényleg nem maradt el, és helyreállt a béke. Ezt követően Alajos visszatért Rómába, hogy a jezsuita rend központi tanulmányi intézetében, a Római Kollégiumban (Collegium Romanum) folytassa teológiai tanulmányait. 1590–91 telén éhínség és pestis pusztított Itáliában. A Római Kollégium növendékei is beálltak az önkéntes ápolók sorába. Alajos az utcán összeesve talált egy beteget, akin a pestis minden jele látható volt. Késlekedés nélkül a vállára vette, és a kórházba vitte. A huszonhárom éves ifjú elkapta a betegséget. Hosszú szenvedés után, 1591. június 21-én halt meg. Tizennégy évvel később boldoggá, 1726. december 31-én pedig szentté avatták. Ünnepét 1842-ben vették föl a római kalendáriumba. XI. Piusz 1926-ban nyilvánította a katolikus ifjúság védőszentjévé.

VI. 14.

Szombat

VI. 15.

Vasárnap

Szentháromság vasárnapja

VI.16.

hétfő

Márton pk. ereklyéinek átvitele

VI. 17.

Kedd

VI. 18.

Szerda

János pk. kinevezésé-nek 8. évf

VI. 19.

Csütörtök

Szent Romuald

apát

VI. 20.

Péntek

VI. 21.

Szombat

Gonzága Szent Alajos

VI. 22.

Vasárnap

Úrnapja: Krisztus Szt. Teste és Vére

SZEPETNEK

Szhely:

10:00

papszentelés

8:00

Litánia, mise,

Te Deum

16:00

Szhely:

Horváth József atya vasmiséje

9:00

Gábos Albert Endre gyászmiséje és temetése

8-10:00

Irodai szolgálat

10:00

Kolping

19:00

Litánia,mise

A Püspökért

Szhely:

Bíróság

13:00

–

17:00

Irodai szolgálat

nincs szentmise

9:00

Litánia, mise,

körmenet

Tislér Józsefné Deutsch Anna7. évf.

NAGYKANIZSA-BAJCSA

nincs szentmise

12:30

Litánia, mise,Polgári György és +szülők

nincs szentmise

19:00

Litánia,

mise

Anna tem.gyászmise

nincs szentmise

Litánia, mise

SORMÁS

nincs szentmise

9:30

Litánia, mise,

nincs szentmise

Litánia, mise

Litánia, mise,Márc Antalné Mária, Hajnali Tibor

nincs szentmise

ESZTEREGNYE

nincs szentmise

11:00

Kele Balázs 15. évf.

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

17.00

Litánia, mise,

Tóth József 2. évf.,

Katalin 37. évf.

nincs szentmise

Gonzága Szent Alajos

Alajos (olasz nevén Aluigi, Luigi) 1568. március 9-én született Castiglione őrgrófja, Ferrante Gonzaga elsőszülöttjeként, s őt még hét testvére követte. Születése meghatározta várható életútját. Alig volt tízéves, amikor a toszkán nagyherceg udvarába került apródnak. Ott megtanulhatott mindent, ami akkoriban társadalmi rangjához szükséges volt: udvari viselkedést és fellépést, a klasszikus és élő nyelveket. Az udvarban megtartottak minden egyházi előírást, de valójában távol álltak a keresztény lelkiségtől. Alajos még gyermek volt, amikor elhatározta, megőrzi függetlenségét. A firenzei Angyali Üdvözlet-templomban fogadalmat tett: nem alkalmazkodik környezetéhez, szabad akar maradni Isten számára. Életmódja állandó tiltakozás volt az udvari körökben uralkodó visszaélésekkel és bűnökkel szemben. 1581-ben Alajost apródként II. Miksa feleségének udvarába rendelték, aki készült visszatérni spanyol hazájába. A tizenhárom éves fiú azonban szeretett volna belépni a jezsuita rendbe. Emiatt összetűzésbe került apjával. Négy év múlva, 1585. november 2-án Alajos ünnepélyesen lemondott összes elsőszülötti jogáról Rudolf öccse javára. Két nappal később már úton volt Róma felé, hogy ott megkezdje próbaévét.Tanulmányi éveit súlyos családi bajok zavarták meg. Apja meghalt, Rudolf a családi tanács által elhatározott házassági ajánlatot semmibe véve megszöktetett egy polgári származású leányt, és titokban feleségül vette. Alajos alig bírta rávenni, hogy vállalja, azaz hozza nyilvánosságra a megkötött és érvényes házasságot, és ezzel szüntesse meg a törvénytelen együttélés botrányát. Eközben Rudolf a mantovai herceggel Solferino birtoklásáért pereskedett. A viszályt azonban nem sikerült rendezni. A mantovai herceg anyja azt javasolta, hogy Alajos legyen a döntőbíró. A rend általános főnöke elfogadta az ajánlatot. Az, hogy az alig húsz éves fiatalembert bízták meg ezzel a feladattal, világosan mutatja, mekkora tekintélye volt a családban. A közvetítés sikere tényleg nem maradt el, és helyreállt a béke.

Ezt követően Alajos visszatért Rómába, hogy a jezsuita rend központi tanulmányi intézetében, a Római Kollégiumban (Collegium Romanum) folytassa teológiai tanulmányait.

1590–91 telén éhínség és pestis pusztított Itáliában. A Római Kollégium növendékei is beálltak az önkéntes ápolók sorába. Alajos az utcán összeesve talált egy beteget, akin a pestis minden jele látható volt. Késlekedés nélkül a vállára vette, és a kórházba vitte. A huszonhárom éves ifjú elkapta a betegséget. Hosszú szenvedés után, 1591. június 21-én halt meg.

Tizennégy évvel később boldoggá, 1726. december 31-én pedig szentté avatták. Ünnepét 1842-ben vették föl a római kalendáriumba. XI. Piusz 1926-ban nyilvánította a katolikus ifjúság védőszentjévé.