Miserend - Urunk mennybemenetele

 

 

 

 

 

 

V. 31.

Szombat

 


 

 

 

 

 

 

VI. 1.

Vasárnap

 

Húsvét VII. Vasárnap

Urunk mennybemenetele

VI.2.

hétfő

 

VI. 3.

Kedd

 

Lwanga Szt. Károly és tsai mart

VI. 4.

Szerda

 

Szent Quirinus pk és mart

 

VI. 5. 

Csütörtök

Szent Bonifác pk. mart

VI. 6.

Péntek

Szent Norbert 

VI. 7.

Szombat

Elsőáldozók Piknikje

VI. 7.

Vasárnap

Pünkösd. Vasárnapja

 

SZEPETNEK

17:00

Litánia, 

mise:

Laski Ferencné Anna 2. évf.

 

 

8:00

Litánia, mise,

Dr. Gajáry Aladár áldozópap, 7. évf.

nincs szentmise

 

 

 

8:00

-

10:00

Irodai szolgálat

10:00

Kolping

19:00

Litánia,mise

 

nincs szentmise

 

13– 17

Irodai szolgálat

 

 

 

 

 

nincs szentmise

14:00

Elsőáldozók Piknikje a plébánián

15:00

Friman Minea Sára keresztelője

8:00

Litánia, mise,

NAGYKANIZSA-BAJCSA

 

nincs szentmise

 

12:30

Litánia, mise,

nincs szentmise nincs szentmise nincs szentmise

 

19:00

Litánia,

mise

 

nincs szentmise

 

 

12:30

Litánia, mise,

SORMÁS

 

nincs szentmise

9:30

Litánia, mise,

Kele Lajos 40, Szabó Mária 10. évforduló

 

nincs szentmise

nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

 

19:00

Litánia,mise

nincs szentmise

9:30

Litánia, mise,

ESZTEREGNYE

nincs szentmise

 

 

 

11:00

Litánia, mise, Kósa Lajos 16. évf.

nincs szentmise

nincs szentmise

19:00

György, Rozália, Lajos, József

 

 

 

nincs szentmise

nincs szentmise

 

nincs szentmise

11:00

Cziráki József, Borsos Katalin

 

 

Szent Kvirin püspök

 

Pannónia egyik legjelentősebb városa volt a mai Horvátország területén található Siscia (horvátul Sisak, magyarul Sziszek), amely a 3. század végén lett Savia tartomány székhelye. A városban  virágzott a gazdaság, a kultúra és a művészet, és a 284-ben megalakult püspökség központja lett. Első püspöke Pannónia egyik legismertebb szentje, a később mártírhalált halt Quirinus volt. A szent püspök üldöztetéséről és vértanúhaláláról a VI. századi Martyrologium Hieronymianumban részletes leírás maradt fenn. A szenvedéstörténetből tudjuk, hogy Quirinus püspök is a Diocletianus császár idejében zajló keresztényüldözés áldozata lett. Miután tudomására jutott, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene, elmenekült Sisciából. Menekülés közben azonban elfogták, és próbálták rávenni, hogy tagadja meg hitét, és áldozzon a pogány isteneknek. A püspök ezekkel a szavakkal válaszolt: „Én nem hallgatok a te császáraid parancsára, mert istentelen, és Isten törvényével szemben követeli Krisztus szolgáitól, hogy a ti isteneiteknek áldozzanak. Én pedig nem szolgálok nekik, mert semmik. Az én Istenem ellenben, akinek szolgája vagyok, ott van az égben, a földön és a tengeren, és ott van minden helyen. Följebbvaló pedig mindeneknél, mert mindent magában foglal, hiszen általa lettek mindenek, és őbenne vannak mindenek.”Quirinus állhatatosan kitartott hite mellett, nem volt hajlandó a pogány isteneket imádni, ezért megkínozták, majd börtönbe zárták, ahol megtérítette a Marcellus nevű börtönőrt. A csodás eseményt így írja le a szenvedéstörténet: „Éjszakának idején pedig nagy fényesség támadt a börtönben. Mikor ezt meglátta Marcellus, a foglyok őre, kinyitotta a tömlöc ajtaját, és Szent Quirinus püspök lába elé vetette magát, könny hullatva mondván: »Könyörögj érettem, uram, mert hiszem, hogy nincs más Isten, hanem csak az, akit te imádsz.« Szent Quirinus püspök pedig sokáig buzdította őt, és megkeresztelte a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.” Az idősödő főpásztornak három nappal később már Savariában, Pannónia helytartója előtt kellett számot adnia hitéről és az előző napok eseményeiről. Tanúságtétele eredményeként megkapta a halálos ítéletet: malomkővel a nyakában a Gyöngyös-patakba vetették. Az elbeszélésből azt is megtudjuk, hogy testét végül a soproni kapu közelében fekvő bazilikában temették el, de a birodalom hanyatlását és a barbár népek betörését követően ereklyéit tisztelői Rómába vitték magukkal.